A vagyonkezelő alapítványokról

Mire jó a vagyonkezelő alapítvány?

Vagyonkezelő alapítványok létesítését a 2019. évi XIII. tv. tette lehetővé, de ilyen alapítvány létrehozása és működtetése az azzal járó számos előny miatt a mai napig aktuális.

A vagyonkezelő alapítvány lényege, hogy az alapító átad egy bizonyos vagyontömeget az általa létrehozott vagyonkezelő alapítvány számára, mely vagyont, a  vagyonkezelő alapítvány kezeli, és abból az alapító okiratban megjelölt kedvezményezettek számára kifizetéseket teljesít. A ”normál” alapítványokhoz képest jelentős különbség, hogy a vagyonkezelő alapítvány nemcsak kezeli a rábízott vagyont, hanem azzal jövedelmet is termelhet, tehát ezáltal effektíve gazdasági tevékenységet folytathat.

Vagyonkezelő alapítvány számos célra létrehozható.

Egy lehetséges funkció a nagyobb tőkével, és esetleg több céggel  bíró családi vállalkozások számára vagyonkezelő alapítvány kvázi „holding cégként” való létrehozása. Így a különböző családi cégek egységes irányítás alá vonhatóak, és az örökléssel a leszármazók között nem fog felaprózódni a vagyon. Ezen szempont alapján ez a forma igen népszerű Németországban és Ausztriában, mely országokban több ezer jelentős tőkeerővel rendelkező vállalkozáscsoportot irányítanak ilyen vagyonkezelő alapítványok.

Másodlagosan a vagyonkezelői alapítvány egyfajta vagyonvédelmi rendszerként is értékelhető, hiszen az alapító tartozásaira nézve a hitelezők nem indíthatnak végrehajtást a vagyonkezelő alapítvánnyal szemben, az jogilag az alapítótól független vagyonnak minősül.

Végül, de nem utolsó sorban, a vagyonkezelő alapítványokhoz nem elhanyagolható adóelőnyök fűződnek, amik részben azonosak a vagyonkezelő holding társaságéival, részben azonban azt meghaladják. Így a vagyonkezelő alapítvány szolgálhat akár hosszabb távú adótervezés, vagy középtávon tervezett cégértékesítések előtti M&A strukturálás céljait.

Lehetséges adóelőnyök

Mivel ennek a blogbejegyzésnek nem központi eleme a vagyonkezelő alapítvány adózása, az adóelőnyökre csak röviden utalunk, a teljeskörűség igénye nélkül:

  • Az alapító általi vagyonátadás a vagyonkezelő alapítvány részére nem hoz létére adó- és illetékkötelezettséget.
  • Az alapító általi tőkekivonás (osztalék, megszűnés) az alapítvány induló vagyona mértékéig adómentes.
  • A vagyonkezelő alapítvány által realizált osztalék és árfolyamnyereség adómentes.
  • A bejelentett részesedéshez hasonló előnyök a vagyonkezelő alapítvánnyal is elérhetőek.

Ki lehet a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje?

A vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje érdemi megkötés nélkül bárki lehet, így lehet maga az alapító vagy hozzátartozói is. Így egy családi vagyonkezelő alapítvány esetében nincs akadálya annak, hogy az alapító családja legyen a kedvezményezett, tehát az alapítvány célja praktikusan az lesz, hogy a családi vagyont kezelje, és a család tagjainak kifizetéseket teljesítsen.

Szervezeti keretek, minimális vagyon

Az induló vagyonnak legalább 600.000.000,- Ft-ot el kell érnie, és legalább ekkora vagyont az alapítvány rendelkezésre kell bocsátani a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőzően. Az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon állhat ingatlanokból, társasági részesedésekből, bankszámla pénzből, és más konkrétan meghatározható vagyontárgyakból.

kuratórium a vagyonkezelő alapítvány operatív ügyvezető szerve. A kuratórium főszabály szerint 3 tagú, azonban lehetséges csak egyetlen kurátor kinevezése is, mely ebben az esetben a kuratórium ügykörében jár el. Fontos megengedő szabály, hogy vagyonkezelő alapítvány esetében az alapítvány kedvezményezettjei és közeli hozzátartozói is lehetnek kuratóriumi tagok, és annak sincs akadálya, hogy a kuratóriumban az alapító és hozzátartozói többségben legyenek.

Főszabály szerint a vagyonkezelő alapítványnál 3 tagú felügyelő bizottság működik, ez a funkció azonban kiváltható egy egyszemélyes vagyonellenőrrel. A felügyelő bizottság tevékenységét az alapító számára végzi, és neki számol be. A felügyelő bizottsági tagjai, illetve a vagyonellenőr nem lehet az alapítvány kedvezményezettje, illetve annak közeli hozzátartozója. A vagyonellenőrre további összeférhetetlenségi korlátok vonatkoznak. Tehát, családi vagyonkezelő alapítvány esetében a felügyelő bizottság tagjainak/vagyonfelügyelőnek külső személynek kell lennie. A vagyonellenőr lehet könyvvizsgáló, ügyvéd, ügyvédi iroda, vagy más az alapító okiratban meghatározott felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező személy.

A fentieken túl állandó könyvvizsgáló megbízása szükséges.

Összefoglalva a fentieket, a minimális személyi feltétel 1 fő kurátor, 1 fő vagyonellenőr és 1 fő könyvvizsgáló.

Az alapító jogai

Az alapító széleskörű kontrol jogokkal rendelkezik a vagyonkezelői alapítvánnyal kapcsolatosan, így többek között:

  • meghatározhatja és később módosíthatja az alapító okirat tartalmát, így ezen belül meghatározhatja  a vagyonkezelés elveit, és a kedvezményezettek személyét;
  • jóváhagyja a befektetési szabályzatot;
  • kinevezheti a kurátort/kuratóriumot, a kuratórium elnökét, a felügyelő bizottsági tagokat illetve a vagyonfelügyelőt, és visszahívhatja ezeket;
  • maga is eljárhat kurátorként;
  • halála esetére meghatározhatja az alapítói jogok gyakorlójának személyét;
  • dönthet az alapítvány megszüntetéséről és végelszámolásáról.

Vagyonkezelő alapítvány létesítése

A vagyonkezelő alapítvány nyilvántartását a bíróság végzi, a nyilvántartásba vételi eljárás során a jogi képviselet kötelező. A nyilvántartási vételi kérelem benyújtásáig el kell készíteni az alapítvány alapító okiratát, melyet ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A befektetési szabályzatot szintén célszerű előre elkészíteni, de ez utóbbi 6 hónapon belül is benyújtható.

A befektetési szabályzat tartalmazza az alapítványi vagyont alkotó portfólió meghatározását, a kockázatkezelést, és a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.

A vagyonkezelő alapítvány megszüntetése

A (nem közfeladatot ellátó, tehát normál) vagyonkezelő alapítvány az alapító döntésével megszüntethető, ilyen esetben végelszámolási eljárásnak van helye. A végelszámoló személyéről is az alapító dönthet. A végelszámolás során az alapítót megillető vagyon – az általános alapítványi szabályoktól eltérően – meghaladhatja az alapító által a vagyonkezelő alapítványnak juttatott vagyont, tehát az alapító megkaphatja a vagyonkezelés eredményeképpen létrejövő vagyonnövekményt is.

Amennyiben érdeklődik vagyonkezelő alapítvány létrehozása iránt, adószakértői partnerünkkel együtt készek vagyunk egy ingyenes prezentációt tartani – a COVID járványhelyzet függvényében online vagy személyesen – melyben részletes tájékoztatást adunk a vagyonkezelő alapítvánnyal kapcsolatos jogi és adózási kérdésekről. Elérhetőségünk: Dr. Forgó Zoltán, Forgó, Damjanovic és Társai Ügyvédi Iroda. Tel: 06-1-2140080, e-mail: forgoz@fdlaw.hu.
A jelen blogbejegyzés szerzője Dr. Forgó Zoltán ügyvéd, választottbíró.